Minden amit Sajószentpéterről tudni kell
Fekvése:
Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától; a 26-os főút, illetve a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal mellett. Története: Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá. A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.
Népcsoport:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Látnivalók:
A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei: A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokk stílusjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.). A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes. Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).
Egyéb látnivalók:
Tájház Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
Görög katolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
Szabadtéri bányászmúzeum
Híres szülöttei:
Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész Bánfalvi Ákos zenei szakíró és rádiós műsorvezető
Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő Gaskó István közgazdász
Grespik László jogász és politikus
Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder
Koszta János labdarúgó Lévay József politikus, költő, az MTA tagja
Pécsi Sándor színész
Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke
Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök
Források:
Wikipédia
Sajószentpéter
O-pont
Linkgyűjtemény
|